Ahogy az időjárás megengedi megjelennek a biciklisták az utakon és egészen a téli szezonig számottevő szereplői a városi közlekedésnek - valamint a baleseti ügyeleteknek.
A KSH országos közlekedési baleseti adatai alapján 2017-ben minden tizedik sérüléssel járó baleset írható a kerékpárosok számlájára, összesen 1648. Könnyű sérüléssel járt az összes kerékpáros baleset 57,45%-a, súlyos sérüléssel 28,33%, sérüléssel nem járó balesetként 11,36%-ot regisztráltak, 2,87% pedig halállal végződött.
A leggyakoribb sérülés a tompítás miatti kulcscsont-, kar-, alkar- és kéztörés. Akinek a kezével nem sikerül tompítani az esést, annak fej-, és fogsérülése lehet, illetve gyakoriak a lábsérülések is. Gyakori a zúzódás, illetve ínsérülés, ami sokszor töréssel együtt fordul elő.
„A Balaton kerülő túrák elterjedtté válása miatt gyakoriak a túlterheléses térdfájdalmak is. A hosszabb túrák miatt ősszel 20-30%-al megnő a túlterheléses térdfájdalommal jelentkezők száma Fürdőgyógyászati centrumunkban.” – meséli Molnár Ágnes a SmileyMed vezetője.
Hogyan kerülhetjük el azt, hogy nyári kalandunk gyógykezeléssel végződjön?
A balesetek megelőzésében a KRESZ betartása, és a körültekintő közlekedés rendkívül nagy szerepet játszik. Nagyobb odafigyeléssel a közlekedésben sok problémát megelőzhetnénk.
A túlerőltetéses térdfájdalmaknak számos oka lehet. A fájdalom jelentkezhet a térd elülső, hátsó, belső, és külső részén is. A túlerőltetést arról ismerhetjük fel, hogy a fájdalom jelentkezését nem előzte meg semmilyen sérülés.
Mit tehetünk? A legfontosabb aranyszabály, hogy a fájdalom jelentkezésekor rögtön tartsunk egy-két nap pihenőt és gondoljuk végig a következőket:
Változtattunk-e a biciklin valamit a túra előtt? Pl. pedál hajtókar cseréje.
Megfelelően van-e beállítva a nyereg és a pedál egymáshoz képest? Jó dőlésben van-e a nyereg?
Ha klipszes a biciklink, állítottunk-e rajtuk valamit indulás előtt? Nem kopottak-e a stoplik a cipőnkön?
Előkészítettük-e a túrát felkészítő edzéssel, vagy hirtelen vállaltunk túl sokat? Volt-e olyan régi sérülésünk, amit nem kezeltünk még ki?
A nyereg és pedál beállítása akkor megfelelő, ha 100-110o között nyújtjuk ki a lábat tekerés közben, és a nyergen ülve nem tudjuk letenni a lábainkat. A stoplik kopása belső vagy külső térdfájdalmat eredményez - a tekerés közben elforduló láb miatt – aszerint, hogy kifelé vagy befelé fordul el a lábszár. Helyes beállításukhoz üljünk le egy asztal szélére lelógó lábakkal. Ugyanilyen helyzetben kell lennie a lábaknak a pedálon is.
Ha elhanyagoltuk a felkészítő edzést, esténként nyújtsuk meg az izmainkat, és masszírozzuk át a lábakat bemelegítő kenőccsel. Ha fájdalmas pontokat találunk, tartsuk nyomva őket addig, amíg a fájdalom enyhül. Koncentráljunk a masszírozással a comb, és a térd külső oldalára és a vádli izmaidra. Indulás előtt melegítsük be izmainkat néhány egyszerű gyakorlattal. Próbáljuk meg a lendület ellenére a sebességünket 20 km/óra alatt tartani, mert efelett bekapcsolnak a törzs izmai is, és derékfájdalom lehet a „jutalmunk”. Lassabban emeljük a napi adagodat, és hagyjuk ki a nagyobb emelkedőket.
Ha fentiek nem mulasztották el a térdfájdalmat, keressünk fel minél hamarabb egy szakembert – szakorvost, vagy gyógytornászt – mivel a háttérben lévő folyamatokat tisztázni kell (nincs-e olyan sérülés, amit nem vettünk észre). Az idő múlásával az aszimmetrikus izomműködésből adódó panaszok rögzülhetnek, és kopásos folyamatokat indíthatnak el az ízületekben.
