Rovinj, a dombra épült ékszerdoboz…

2019. november 02. - persica

Mesébe illő látvány szinte az egész városka, az óváros a pici zegzugos utcácskáival, magával ragadó, lenyűgöző építészeti remekeivel, szinte leírhatatlan. Rovinj látványa már a megérkezésünkkor megfogott, olyan volt számomra, mintha a tengerből „nőtt volna ki” akár csak Velence.

Az óvárosban a fél napunkat eltöltöttük, felsétáltunk a félelmetesen „rozoga” fa lépcsőkön a Szent Eufémia-templom tornyába, ahol a szinte horrorba illő feljutásunk után olyan Pazar látvány tárult elénk, hogy a Premanturán töltött kirándulásunk után azt hittem nem látok már szebbet. A toronyból a megannyi kis sziget látványa elképesztő. Persze két külön dolog az, amiről írok, hiszen a tájvédelmi terület és egy városka össze nem hasonlítható a maga csodáival, látványosságaival, építészeti és a természet adta remekeivel, amit igyekeztem egy két képen átadni nektek.

Szinte itt is minden Olaszországot idézi fel bennem, még az utca névtáblák is ki vannak téve Olaszul, és mint megtudtuk a városban Olaszul is beszélnek a Horvátok nagy része. A Templomhoz vezető utcácskák telis tele vannak jobbnál jobb éttermekkel, kávézókkal és kézműves boltok sokaságával, így bőven jut idő a nézelődésre. Mi lefelé jövet ültünk be egy Ristorante-ba, helyi finomságokat fogyasztani, majd a főtérre vitt az utunk, és a kikötőket is megnézegettük.

Rovinjból a szállásunkhoz tartva Pulába megálltunk Fazana kis kikötő városában, ahol nyáron szuper lehetőség kínálkozik az ide érkező nyaralóknak, pihenni vágyóknak, hiszen kilométeres hosszú, szép strand várja őket.

Rovinj (olaszul: Rovigno) bővebben:

Számos szállodájával és turista látványosságával egyike az ország legjelentősebb turisztikai központjainak. Kulturális és művészeti centrum, iskolákkal, múzeumokkal, galériákkal, tudományos intézményekkel. Fejlett a dohányipar, az élelmiszeripar, a borászat és a halászat. A kedvező fekvés, az enyhe klíma, a dús mediterrán növényzet megfelelő feltéteket biztosít a turizmus fejlődéséhez.  

A régészeti leletek tanúsága szerint a mai Rovinj területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. A sziget nyugati része a bronzkorban és a vaskorban az i. e. 5. évezred és i. e. 1500 között népesült be; a jól védhető magaslatokon többszörös föld- és kősánccal védett várakat, erődfalvakat építettek. A csatorna a mai főtér helyén húzódott.

A Velencei Köztársaság megadta a látszólagos szabadságot, de fenntartotta a jogot a városi elöljáró a podeszta jelölésére, és az ő illetékessége az egyházi, politikai, igazgatási, kereskedelmi és más ügyekre egyaránt kiterjedt. A podeszta természetesen velencei volt. Rovinjnak csak korlátozott önállóság jutott, a tanács munkájában csak néhány kiváltságos család képviselője vehetett részt.

Rovinj óvárosa a dombtetőről messze tekintő Szent Eufémia-templom köré tömörült. Utcácskái szűk, hegyről le és föl kacskaringózó sikátorok. Román-gótikus, reneszánsz, barokk és neoklasszicista épületeinek ablakai, teraszai, baladurjai, tetőteraszai, kapuzatai és lépcsősorai megőrizték az ódon hangulatot. Az északi és déli oldalon fennmaradtak a kora középkori és reneszánsz városfalak. Az egykori hét városkapuból három maradt meg a kikötőből és az óváros között: a Szent Benedek-kapu (ma Vrata na obali), a város címerével díszített Szent Kereszt-kapu (Vrata Sv. Križa), valamint a Fal alatti kapu (Vrata Pod zidom, az 1590-es felirattal).

A mozgalmas kikötőből nyíló Gradski téren áll, velencei stílusú óratorony (19. század); gyermekalakos díszkút (1959); Califfi-palota (17. század vége), amiben ma a városi múzeum működik.

A Gradski térről északra a Valdibor tér felé van a zöldség- és halpiac; a két tér között áll az 1854-ben épített Rubineum. Ennek földszintje egykor hal- és húsbolt volt. Az emeleti nagy termet 1865-ben színházzá alakították át, ez 1928 óta a két világháború közötti időszak ismert rovinji komikus színésze, Antonio Gandusio nevét viseli.

A térről az óvárosba egy kőburkolatú barokk kapun, a Balbi-íven (Balbijev luk) léphetünk be; ezt 1678-79-ben építették a velenceiek. A kapu íve felett kívülről egy török, belülről egy velencei emberfej látható. A kaput száz évvel később a Balbi család két címerével díszítették. Közöttük kőtábla található, afölött pedig a velencei szárnyas oroszlán domborműve. Az oroszlán egy „VICTORIA TIBI MARCE EVANGELISTA MEVS” (dicsőség neked, Márk evangélistánk) feliratú nyitott könyvet tart.

A prétori palotán túl van a Mateotti tér, amelynek közepén egy szép kút áll. Itt található a Centar, az Olasz Unió 1968-ban alapított történeti kutatóintézete. Az intézmény könyvtára több mint nyolcvanezer kötetes; az Európa Tanács emberi és kisebbségi jogokkal foglalkozó bizottságának védnöksége alatt áll. A téren állt a Szent Kozma és Damján-templom, egy 1456-ban épített, hétszögletes építmény — egykor a teret is így hívták. Itt keresztelték a városi elöljárók gyermekeit, amíg a templomot 1810-ben, a francia megszállás idején le nem rombolták. E térről három szűk utcácska vezet fel a dombra, a Szent Eufémia-templomhoz.

A Pod lukovima (Árkádok alatti) teret magas házak övezik. Itt áll a 16. századi Szent Benedek-templom, és mindjárt ennek közelében a Szent Benedek-kapu a 12. századi városfal részletével. A tér egyike Rovinj legszebb tereinek.  

A déli kikötő nagygátját 1859-ben építették. Eredetileg csak addig ért, ahol ma vonala megtörik. Teljes hosszát 1931-ben érte el, hogy a Sveta Katarina kikötőben horgonyzó kis hajókat a váratlan, délnyugatról jövő viharoktól is megvédje.

A Szent Eufémia-templomtól indul az óváros egyik legszebb utcája, a Bregovita utca, amely a Poljana dombig vezet, és mai formáját a 18. században nyerte el. Itt áll a Szent Tamás-templom, a középkori építészet szép példája. A templomot már a 14. században említik; 1723-ban bővítették. A templom névadója után a helyiek a városnak ezt a részét ma is San Tomának nevezik.

Szent Eufémia Rovinj védőszentje; a neki szentelt püspöki székesegyház koronázza meg az óváros dombját. Tornya messze kimagaslik a házak közül. Szent Eufémia szobra a campanile csúcsán látható.

Rovinj területéhez összesen 19 kisebb-nagyobb sziget tartozik, melyek közül a Szent Katalin és Szent András-sziget a legnagyobbak és legnevezetesebbek. Mivel Rovinj kikötőiből rendszeresen indulnak hozzájuk turistahajók a nyári szezonban a turisták ezrei látogatják őket.

Fotó: saját (PR)

Köszönet: STA Travel www.statravel.hu

Infó: wikipedia

A bejegyzés trackback címe:

https://persica.blog.hu/api/trackback/id/tr215283686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.