A kecskeméti Rózsahölgyek két évente ítélik oda a Harmónia díjat. Ezt a kitüntetést kizárólag olyan személy kaphatja meg, aki mély érzésű, jóságos, szeretetet sugároz, tevékenységének pedig nyoma van. A jótékonysági teadélutánon, titkos szavazás keretében választották ki a díjra legérdemesebbet: idén nem más, mint Zsigóné Kati, a világhírű Népi Iparművész, „A Tojáskészítés Királynője” nyerte el.
A Rózsahölgyek Társaságának tagjai már kilenc éve a jóság, szépség, szelídség követei Kecskeméten – és vállalják, hogy ezen értékeket mindennapi életükben is képviselik. A társaságot olyan, helyileg és országosan ismert hölgyek alkotják, mint Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatónője, Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornász, Schmitt Pál volt köztársasági elnök felesége, Piros Ildikó kecskeméti származású színésznő, valamint Rigóné Kiss Éva, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Alföldi Régiójának ügyvezetője.
A két évente odaítélt Harmónia díjat az idén „A tojásdíszítés királynőjeként” ismert Zsigóné Kati, népi iparművész vehette át, Dr. Salacz László országgyűlési képviselőtől. Az elismerést egy álomszép, grandiózus 40 cm-es szoborral is díjazták. Ennek talapzatán szereplő szöveg jól összefoglalja, miért érdemesült erre a kitüntetésre Zsigóné Kati: „A szeretet, a jóság, a harmónia nagykövete”. A kecskeméti Népi Iparművész tehát kiemelkedő munkássága mellett emberi értékeivel is belopta magát sokak szívébe. Ezért jelölték a környezetében élők a Harmónia díjra, a Rózsahölgyek pedig meg is ítélték neki azt.
A témához szorosan tartozik az a ritka csoda, hogy Katit a Férje még 42 évi házasság után is „CSODALÉNYNEK” nevezi. Ő már, pedig jól ismeri. Sándor András író könyvében is ekként aposztrofálja Katit…
Strucctojásra alkotja meg élete fő művét
Zsigóné Kati 2014-ben hozta létre Hímes tojás kiállítását, ahol 7 egyedülálló, közülük 2 felbecsülhetetlen értékű alkotása is szerepel. A számtalan díjjal elismert művész Dubaiban a világ első 5 legjobb tojásdíszítője közé is bekerült, Európában pedig egyenesen a legjobbnak választották!
A művésznő tavaly 3 hónap alatt 4 díjat kapott. Köztük a kecskeméti Sheraton Szállodába ünnepélyes keretek között vehette át: a Príma Díjat, melyet 14 éve adják. Ez idő alatt Zsigóné Kati kapta a legtöbb közönség szavazatot közel 20 ezret. Bizonyítéka ez is annak, hogy példaértékű életet él, hogy szeretik az emberek, figyelnek szavára és értékteremtő alkotásait nyomon követik.
Az általa mívesen, aprólékosan kidolgozott remekeket bátran nevezhetjük a magyar iparművészet gyöngyszemeinek. Műveit többek közt Brüsszelben, Abu Dhabiban, Herenden is kiállították, - saját, kecskeméti gyűjteményét pedig hazai és külföldi érdeklődők is szép számmal látogatják a felejthetetlen élményért.
A sokoldalú népi iparművész nem csak a tojásdíszítésben jeleskedik, még hét további művészeti ágban is tevékeny: vázákat és tányérokat, olajfestményeket és üveget fest, bútorokat, falakat és mennyezeteket díszít, valamint terítőket, blúzokat, mellényeket tervez, hímez, risel.
„A Beszélő Tojást, amelyet összesen 348 magyar népi motívum díszít, hét hónapig csináltam, a Magyar Nemzet Tojását pedig egy évig” – árulja el Kati, aki a tojásdíszítési technikák közül több, mint húszat sajátított el, közöttük például a faragás és a tojáspatkolás módszereit... Nem csupán a húsvétkor hagyományos díszített tyúktojásokkal dolgozik: kerültek ki már a keze közül mívesen kidolgozott liba- kacsa-, emu-, nandu-, vagy épp strucctojások is. A televízióban 1 és 2 méteres tojásokat, - sőt az ország legnagyobb tyúk tojásait is Ő díszítette ki. Dubaiban arannyal-, de ezüsttel is patkolt már tojást.
„Jelenleg egy körülbelül 3 év alatt elkészülő alkotáson dolgozom, amit életem fő művének szánok. Még egy óriási strucctojásra lesz szükségem hozzá, amihez szívesen veszem a külföldi és a magyar strucctenyésztők megkeresését” – mondja az alkotó, akit díjazói szerint nem csak tehetsége, de példamutató emberi értékei is kiemelkedővé tesznek.
A most kapott díjról úgy fogalmaz: „Ez az EMBERSÉG díja, talán a legnagyobb, ami megkapható itt a Földön. Szeretném, ha elsősorban jóemberként emlékeznének rám, és csak utána méltatnák a munkásságomat. Hiszem, hogy csak alázatos-, segítő-, kedves ember tud kimagasló értéket, évszázadokig fennmaradót létrehozni! Igyekszem a díjhoz további életemben is méltó lenni. Én sem vagyok hibátlan, - de folyamatosan nevelem magam.”
