Lillafüred csodái

2020. április 22. - persica

A márciusi Bükkben történő kirándulásunk alkalmával, a festői Lillafüreden is eltöltöttünk egy napot. A hihetetlenül sok látnivalóban, természeti jelenségben gazdag vidék szinte vonzza az ide látogatókat.

Mindig igyekszem olyan programokat találni, mely egy gyermek szemszögéből nézve is óriási és maradandó élményt nyújt, így adta magát a Lillafüredi vonatozás, megérkezésünk reggelén. A bő egy órás utazás a Bükk csodálatos részén kalauzolt el bennünket, a vasúti kocsik korhűen maradtak fent, így bizton állíthatom, igazi kis időutazásban volt részünk.

A Lillafüredi Állami Erdei Vasutat, az erdészet építette 1920-ban elsősorban teherszállítási céllal. A menetrend szerinti személyszállítás igen korán, már 1923-ban megindult, így a Zsuzsi Vasúttal holtversenyben Magyarországon itt indult meg először a személyszállítás az erdei kisvasutak körében. Több szempontból is különleges, hiszen ezen a kisvasúton van Magyarország jelenleg legnagyobb kisvasúti hídja (Mélyvölgyi-híd),

Indulási állomása Miskolcon a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon.

A Lillafüredi állomásra visszatérvén, nem volt kérdés, hogy a pompás Palotaszálló Pazar kávézójában fogyasztjuk el az ebéd utáni kávét, teát, és süteményünket. A híres szálloda 1925 és 1929 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották.

Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe üdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. Így lett Lillafüred. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal, és a mesés Függőkert is, mely a Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra. A sétányról szépen látszik hazánk legmagasabb szabadesésű (20 méter magas) vízesése. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk le.

Lillafüredi kirándulás alkalmával, a libegőt sem szabad kihagyni, picit sokat vártunk a sorunkra, de megérte, mert a Jávorhegy felé vezető kötélpálya útvonala mesés látványt nyújt a libegőn utazóknak. A lillafüredi libegő Lillafüred és Jávorhegy között működő drótkötélpályás felvonó. Kiinduló állomása Lillafüreden az Erzsébet sétányon található, ahonnan 1080 méter hosszan, 263 méteres szintkülönbségen szállítja az utasokat a 606 méter magas Jávorhegyre.

A híres Lillafüredi vízesés:

A Palotaszálló építése előtti beszámolók már említést tesznek a Szinva patak eredeti vízeséséről, ami a Palotaszálló építése, illetve a tereprendezési munkálatok elvégzése előtt a Garadna patakkal együtt ömlött a Hámori-tóba. A 20 m magas vízesés létrejötte nem természetes, a Palotaszálló építése miatt el kellett terelni a Szinvát. A sétányról, ami nagyjából a vízesés felénél éri el a vízesést, a korlát mellett egy ösvényen biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Mivel a vízművek a Szinva vizének jelentős részét elvezeti a szárazabb hónapokban a patakmederben csak nagyon kevés víz folyik, ezért, ha a túlzottan száraz időjárás úgy kívánja, a tóból emelnek át ide annyi vizet, hogy a vízesés látványa megmaradjon.

Anna-mésztufabarlang:

Ez egy világritkaságnak számító barlang, az egész világon mindössze 6 hozzá hasonló létezik, ezért Magyarország egyik különleges természeti értékének számít. Magyarországon van még egy hozzá hasonló barlang Pécsett. A barlangot 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak.

Szent István-barlang:

A Szent István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. A barlang idegenforgalmi célokra kiépített, 1991-óta gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték.

Hámori-tó:

A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. A tó egyik partján vezet a Bánkútra vezető autóút, a másik oldalon festői sétány található. A völgyzáró gáttól nem messze, a völgy déli oldalában fakad az Eszperantó-forrás vize, ami az erdei vasút alatti átereszen átfolyva jut a tóba.

Fotó: saját (PR)

Bővebb infó: www.lillafured.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://persica.blog.hu/api/trackback/id/tr5415631700

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.