Tavasszal néhány nap alatt kerültünk egy olyan helyzetbe, amelyet addig sosem éltünk át. Nem tudtuk, mi fog történni, és hogy a családtagjainkat mikor láthatjuk legközelebb … Olyan szituációba kerültünk, amely nem csak számunkra, de az egész világ számára is minden eddigihez képest más volt. Vállalkozásoknak, vállalatoknak, dolgozóknak kellett reagálniuk arra, amiről nem sejtették valójában, hogy micsoda. A telekommunikációs szektor is váratlan kihívásokkal találta magát szemben. Erről is beszélgettem Endrei-Kiss Judittal, a Telenor HR vezérigazgató-helyettesével.
Törökbálint. Amikor megtudom, hol is van a Telenor irodaháza, meglepődök, ugyanis kicsit kiesik, távol van a várostól. Aztán kiszállok az autóból és megállapítom, hogy rég láttam ilyen különleges épületet, amely a dombok, erdők ölelésével illeszkedik a környezetbe. Belépéskor mindent gondosan ellenőriznek és már a bejáratnál választhatok a karkötők közül, amelyeket a vírushelyzetre való tekintettel, a házban való elővigyázatosság megtartására vezettek be. A karkötők három színben érhetők el attól függően, ki hogyan viszonyul a vírushoz A karkötőkkel jelezhetem, ha kevésbé félek a vírustól, de tiszteletben tartom a szükséges szabályokat, vagy azt, ha óvatos vagyok és a többiektől is azt kérem, hogy minden esetben figyeljenek az előírtnál nagyobb távolságtartásra, vagy ha azt várom másoktól, hogy a szükségesnél nagyobb elővigyázatosságot tartsanak velem kapcsolatban. Ez a hozzáállás érezhető a cég egészét tekintve is. Beszélgetni kezdünk Endrei-Kiss Judittal arról, hogy mennyire megváltoztak az emberi kapcsolataink néhány hét, hónap leforgása alatt. Személy szerint én a karantén alatt nehezen viseltem, hogy nem ölelhettem meg az anyukámat és csak telefonon tarthattuk a kapcsolatot. Persze az sem volt egyszerű, hogy a kislányom bele kellett szokjon a digitális oktatásba, ennek minden nehézségével és szépségével együtt. A Telenor oldaláról nézve pedig, nekik, mint szolgáltatónak, reagálniuk kellett a megváltozott igényekre. A székház kerti irodájában ülve Judit azt meséli, hogy számukra is teljesen szokatlan volt az új helyzet.
Az első napokban gyakorlatilag meetingeltek, meetingeltek és meetingeltek, hisz nagyon sok mindenre megoldást kellett találniuk. Például gondoljunk bele, hogy hány telenoros ügyfélszolgálati kolléga dolgozik az országban. Maszkok, kesztyűk, kézfertőtlenítők beszerzését kellett pillanatok alatt megoldani a kollégák védelme érdekében. A közösség szó, ami addig sokaknak talán üresen csenghetett, most tartalommal telt meg. És a vezetők első mondásai között szerepelt, hogy a Telenor idén nem bocsájt el senkit. Persze ehhez sok új megoldás is kellett. A vállalati konyha helyzete is kérdésként merült fel, hisz a dolgozók már home office-ban voltak. Gyorsan kitalálták, akkor otthonra fognak rendelni a Telenor munkatársai ételt, így a konyha nem állt le. Példásan jártak el, hisz nemcsak az étterem dolgozói tarthatták meg az állásukat, de a kollégák és családtagjaik számára is biztosítva volt az étel a mindennapokra. A törökbálinti irodájukat pedig egy nap alatt zárták le és vonult mindenki home office-ba.
A biztonság szó is új tartalommal telt meg. Az ügyfélszolgálatos kollégák otthonról is ugyanúgy el tudták látni feladataikat. Persze ehhez az is kellett, hogy a munkavégzéshez szükséges felszerelés rendelkezésre álljon otthon. Mi, felhasználóként ebből semmit nem éreztük, csak azt, hogy professzionális kiszolgálást kaptunk.
Ami a hálózati forgalom növekedését illeti, a Telenornál március óta a napi teljes adatforgalom átlagosan kb. 30%-kal nőtt a korábbihoz képest,
feltehetően a tömeges home office-nak, az otthoni tanulásnak és az online szórakozásnak, streamingnek, valamint a koronavírus-helyzetre való tekintettel biztosított 100 GB ajándék adatjegy népszerűségének is köszönhetően. A növekedés már a reggeli óráktól kezdődően a fel- és letöltési irányban egyaránt jelentkezett, és a hét egyes napjait tekintve nagyjából ugyanakkora forgalom volt jellemző. Érdekesség, hogy azokban az időszakokban, amikor az operatív törzs tartotta a tájékoztatóját, az összesített adatforgalomban is jól látható növekményt tapasztaltak. A hangforgalom is emelkedett, ami mögött javarészt az átlagosnál hosszabb hívások álltak. - tudtam meg a Telenorban. De mindez érthető, hisz például én is hosszabban beszéltem a szeretteimmel, hisz tavasszal a megszokott rohanás helyett, valami furcsa lassulás volt bennünk.
Az internet sokkal inkább új közösségi forma lett számunkra. Judit azt is meséli, hogy a Telenor, mint cég is igazán erős közösséggé vált, egymást segítve. Ehhez az is kellett, hogy tudják, nem mindenki tud ugyanannyit beletenni az egészbe, mint esetleg korábban - hisz a munkatársaik között sokan vannak, akik időseket gondoznak vagy több gyereket nevelnek, akik más és más időbeosztásban tudtak dolgozni. Lehet, hogy úgy, hogy közben a gyerkőc a mama mellett épp a kivonást tanulta. Arra is volt példa, hogy lelkileg szorult valaki segítségre. A kollégáknak coachot biztosítottak és biztosítanak most is. Judit azt mondja, végig transzparensen kommunikáltak a kollégák felé, hiszen a Telenor számára is ismeretlen volt ez a helyzet, vagyis nekik sem voltak gyorsan előrántható, kész megoldásaik. Az biztos, hogy most, hogy a második fázisban vagyunk, már lehet építeni az első szakasz tapasztalataira, pozitívumaira, tanulságaira.
Az őszinte kommunikációban hiszek - tette hozzá Endrei-Kiss Judit, „Nagyon büszke vagyok a kollégáimra, a helytállásukra ebben a szokatlan helyzetben.” - mondta Judit. „Ha hiszünk magunkban, azokban, akikkel együtt dolgozunk, bármire képesek vagyunk. Nekünk, embereknek a legnagyobb evolúciós vágyunk, hogy bekerüljünk egy csapatba és mindent megteszünk azért, hogy benne is maradhassunk. Nálunk ez a tézis tökéletesen igaznak bizonyult. Nagyon sok pozitív hozadéka van annak, hogy egy csapatként tudunk gondolkodni. Ebben a csapatban mindenki tudja, mivel tud többet adni, hogy olyan ötletek születnek, amelyek más helyzetben lehet, hogy meg sem fogalmazódnak. És ezzel úgy érzem, nyertesei lehettünk egy ilyen váratlan helyzetnek” - tette hozzá.
A közösség az új funkció - ez jár a fejemben, amikor eljövök a Telenor székházából. Azt hiszem, ők jelesre vizsgáztak abból, hogy közösségként éljék meg a koronavírus okozta váratlan helyzetet.
