Nem is lehetne stílusosabban búcsúztatni a nyarat, mint egy komolyzenei koncerttel.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar pedig igazán érti a módját, hogyan kell évszakhoz, hangulathoz, aktuális élethelyzethez kiválasztani a megfelelő tematikát. Nem véletlenül tűzte műsorára október 28-án Gyász és Vigasz címmel Giuseppe Verdi gyászmiséjét, amiben a fájdalom, a tragédia, a remény és a vigasztalás színei egyaránt keverednek.

Ha a requiem szó jelentéséből kiindulva közelítjük meg Verdi darabját, akkor adja magát a kérdés, hogy kit vagy mit gyászol a zeneszerző? Kinek a sírfeliratát, gyászmiséjét komponálta meg 1874-ben? A mű megírásához két szomorú aktualitás adott ösztönzést: először Rossini halála 1868-ban, majd az olasz nemzeti költő, Alessandro Manzoni távozása 1873-ban.

A gyász és apokalipszis képeit hét tételben négy szólóhangra álmodta meg Verdi.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben felcsendülő feldolgozásban négy kiváló szólista szólaltatja meg a drámai szereplőket: Bakonyi Anikó (szoprán), Szántó Andrea (alt), Fekete Attila (tenor), Cser Krisztián (basszus). Ezen az estén a Nemzeti Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar és a kiváló magyar szólistagárda élén ifjú itáliai dirigens, Giacomo Sagripanti kalauzolja a közönséget a nagyszabású mű világában: olyan muzsikus, aki a 2009-es Giuseppe Patanè Karmesterverseny győztese Bécstől Londonig a legfontosabb operaházak állandó vendége, valamint az Opera Awards alapítvány 2016-ban „az év legjobb fiatal karmestere” díjjal jutalmazott.