Idén tavasszal már másodjára látogattunk Olaszországba. Most egy teljes hetet töltöttünk VENETO tartományban, ahol Velencét, Muránót, Mestrét, Padovat, és Gradot látogattuk meg.   

Beszámolóm első része a lagúnák királynőjéről szól, azaz Venencéről. Ötödik alkalommal járok a káprázatos Velencében, szinte minden alkalommal meg tudja mutatni új arcát, voltam már nyáron Velencében, rekkenő hőségben, a karneváli hangulatban, téli hidegben, most az esőkirály döntött úgy, hogy velünk tart…. De a két napig tartó esős idő ellenére csodálatosan éreztük magunkat. Jókat kirándultunk, megnéztük a Dózse Palotát és végre életemben először a Sóhajók hídját belülről is láthattam. Felmentünk a híres Campanile di San Marco-ba, ahonnét pazar látvány tárult elénk Velencére. Hosszú órákat sétáltunk a Rialto felé, gondoláztunk, minden nap ittunk egy isteni finom Aperolt, és persze a finom olasz kávékat sem hagytuk ki az étlapról, a jobbnál jobb olasz ételek mellett.    

Velencéről röviden:  

Velence létrejöttét részben a természeti erőknek, részben az ember alkotómunkájának eredménye. A jégkorszak során az Alpok törmelékei, melyek gleccserek hatására szakadtak le a hegyről, a tenger szállító munkájának köszönhetően a part közelében szigetek és túrzások keletkeztek. Belső tenger alakult ki, amely 6-10 km szélességben terült el a tenger és a szárazföld között. Velence az élő lagúnáknak köszönheti létrejöttét, melyek azért kapták az „élő” jelzőt, mert az idők során nem mocsarasodtak el. Velence mellett sok másik kis sziget is létrejött, mint például Muránó és Buránó szigete is. Az V. században, a szárazföldi hódítások miatt bekövetkezett népvándorlás hatására egyre több ember keresett és talált menedéket a festői lagúnák között. A szigetek között csatornák kezdtek kialakulni, a Rialto-szigeten kialakult a város központ, melynek érdekessége, hogy ma is ugyanúgy központi szerepet tölt be, mint évszázadokkal korábban. A szigetek közötti együttműködés 697-re annyira szorossá vált, hogy közös főnököt választottak, Paulicius Anafestust, aki az első dózséja volt a 1100 évig fennálló Velencei Köztársaságnak.     

Campanile di San Marco: 80 méter magasságból a harangok alól lehet letekinteni Velencére és a Szent Márk térre. A látvány lenyűgöző. Tiszta, napos időnk volt, így egészen a dolomitokig elláttunk, ahol, még a hegyeket szinte befedte a hó.  

A dózse fényűző palotája ekkor is mai helyén állt, de ezt az épületet még teljes egészében víz vette körül: délről a lagúna, keletről a Rio di Palazzo (a Sóhajok-hídja alatt folyó csatorna), míg északról egy másik, ma már nem létező csatorna, mely a palotát és a Szent Márk-templomot választotta el egymástól. A mai Piazzetta helyén egy a lagúnából nyíló kisebb öböl helyezkedett el, mely valószínűleg dokként működött.    

Gondola:  

Aki gondolázni szeretne Velence valamelyik gyönyörű fekete hajócskáján, annak bizony jó mélyen a zsebébe kell nyúlnia.  (100 euró egy kisebb kör)  Mivel most sem volt kérdés, hogy itt és most gondolázunk, behajóztunk a sóhajók hídja alatti kis lagúnába, és a Rialto felé vettük az irányt a Szent Márk térről. Álljon itt egy kis érdekesség a gondolákról is:  

A gondola nevét leggyakrabban a latin „cymbula” (kis csónak) kifejezésből eredeztetik. A jármű legalább ezeréves konstrukció: 1094-ben már név szerint említi Vitale Falier dózse egyik rendelete. A két nagy és egymással évszázadokig rivalizáló gondolás céhet, a Castellanit és a Nicolottit 1172-ben alapították. A reneszánsz korában mintegy 10 ezer gondola volt a szigetvárosban, amelyek a vagyonosabb réteg mindennapi életét, a városi közlekedést szolgálták A 19. század végétől a gőzhajók, majd a motorcsónakok megjelenésével, illetve a Canal Grande újabb hídjainak építése miatt számuk folyamatosan zsugorodott, ma körülbelül hatszázra tehető. Gondolákat már csak a turisták városnéző útjaihoz, esküvői ceremóniák lebonyolítására és némely előkelőbb szálló privát taxijárataként használnak.   

Egy szó, mint száz: Velencébe teljesen mindegy, hogy hideg van, esik az eső, vagy tűz a nap, az év bármely szakában lenyűgöző, káprázatos élményt adó csoda város!  

Fotó: saját (PR)  

Köszönet: STA Travel - mert messze a legjobb! www.statravel.hu