MAGYARORSZÁG KÖZEPE ... PUSZTAVACS
2019. augusztus 26. írta: persica

MAGYARORSZÁG KÖZEPE ... PUSZTAVACS

Régóta terveztem, hogy elviszem a kislányomat Magyarország közepére, a sok külföldi utunk után. Így az augusztus 20.-i ünnepségsorozat adott is rá okot, és persze a gyönyörű nyári időjárás is. Pusztavacs után Kecskemét városába mentünk, bár a cél egy esti koncert volt, azért a koncert kezdésig volt időnk Kecskemét városának nevezetességeit is megnézni. Anno 1985-ben, a szüleimmel szokásunkhoz híven kirándultunk az Országban, így akkor láttam első alkalommal gyönyörű hazánk földrajzi középpontját. Érdekes, hogy a hely számomra mit sem változott, már akkor is valamiféle nyugalom, csönd és béke lengte körül. A Pusztavacs felé vezető útnak, nem az autópályát választottam, mert onnan szinte semmi érdekes látnivaló nincs, hanem a főutat, így nem csak a jeltornyot, a jelzőkövet, de az 1440-ben épült Árpád kori templom romjait is meg tudtuk nézni, és ebédre betértünk Lajosmizsére az Öreg Tanyacsárdába, ahol ízletes, finom, jó Magyar ételekkel várják az ide látogatókat. 

Magyarország középpontjáról: 

Magyarország földrajzi középpontja Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen található. A természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. 

A jeltorony:

Az északi szélesség 47 fok 11 perc és a keleti hosszúság 19 fok 30 perc metszéspontjában épült tornyot Kerényi József Péter építész tervezte. A jeltorony egy 11 méter magas, nyolcszögű gúla vasbeton vázon vörösfenyő deszkafedéssel. Tetején aranyszínű félgömbön álló toronycsúcs jelöli a pontot. A napóra Gáti Gábor szobrász munkája.

Magyarország jellemző pontjai között az ország közepét a Magyar Természetjáró Szövetség is megjelölte faragott tölgyfa oszlopon álló bronz jelvénnyel. A jelvény kör alakú, zöld mezőben fehér színű Magyarországon piros pont jelzi a nevezetes helyet. A rajz háttere aranyszínű szélrózsa.

A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható. A szép, erdős vidék önmagában is vonzó. A helyszínen tűzrakóhely asztalok és információs táblák teszik kényelmessé a kirándulást. A közelben megtekinthető az Aradi vértanúk emlékparkja.

Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg. A természetbarátok kezdetben nemzeti színnel díszített oszlopa helyén, napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor 2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került , a Jeltorony leégett. Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el. 

Árpád-kori templomrom és az Aradi vértanúk emlékműve:

Pusztavacs középpontjában, a Hunyadi téren található. A templom, melynek ez már csak a maradványa egyes források szerint már az Árpád-korban állt, más források szerint a 14. században épült. 1440 körül épülhetett a gótikus stílusjegyeket viselő templom romja. Az épületmaradvány műemlék. A 12 méter magas falazatok anyaga kő és tégla.
Környezetében Zarándokparkot alakítottak ki, előtte áll a 13 aradi vértanúról készített kopjafás szoborcsoport és a tanítók emlékének állított faragott faoszlop. 

Jelzőkő Pusztavacson:

A trianoni békeszerződés és a második világháborút lezáró békeszerződés után kialakult országhatárral létrejött Magyarország földrajzi.  Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az országok középpontját az erre illetékes szervek megjelölik. Magyarország földrajzi középpontjának megjelölésére az állami és társadalmi szervek részéről tapasztalható érdeklődés nyomán vállalkozott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Pusztavacs, Magyarország földrajzi középpontja az utóbbi évtizedben egyre növekvő számú természetjárót vonzott. A középpont az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által felállított jeltoronnyal vált igazán vonzó turisztikai célponttá. A jeltorony a pontszerű megjelölésen túl a természettudományi ismeretterjesztést is szolgálja, mint laikusok számára is használható csillagászati földrajzi megfigyelőhely. A középpont környezete felszínalaktani és tájképi szempontból egyaránt zavartalan, az országra elsődlegesen jellemző síkvidéki terület. Magyarország földrajzi középpontja koordinátáinak megállapítását, valamint geodéziai kitűzését a Földmérési Intézet és a Kartográfiai Vállalat (dr. Zombai Pál) végezte el. A védetté nyilvánítást megelőző tárgyaláson az érdekelt hatóságok és szervek a védetté nyilvánítással és a természetvédelmi előírásokkal egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetve tényező az eljárás során nem merült fel. 

A Magyar Királyság földrajzi középpontját jelölő szélmalom Szarvason:

A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében. Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek. A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte. A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé. A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. 2000. augusztus 18-án felavatták a Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely Szarvas központjából a történelmi Magyarország régi mértani középpontjához vezet. Az emlékutat szegélyező emlékműveket Lestyán-Goda János fafaragó művész készítette. 

Fotó: saját (PR)

Infó: www.pusztavacs.eoldal.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://persica.blog.hu/api/trackback/id/tr515025382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása