Közeleg január vége, ami a gimisek számára egyet jelent a félévi bizonyítvánnyal. Ilyenkor jellemző a pánikhangulat. Különösen igaz ez sokak mumusára, a matekra! A diákoknak már csak azért sincsen könnyű dolguk, mert itt nem elég átvenni a tananyagot, hogy behozzuk a lemaradást.

„A félévi bizonyítvány a középiskolásoknak már csak azért is rendkívül fontos, mert tájékoztatást kaphatnak arról, miben megfelelő az eddigi munkájuk, és miben kéne változtatni. Ezek a jegyek nagyban előrevetítik az év végi osztályzatot is” – mondja Mosóczi András, egyetemi óraadó.

Aggasztó lehet az is, hogy ha valaki eddig nem remekelt, netán a bukás közelében jár, abból év végére jó jegyet faragni már (túlzás nélkül) matematikai képtelenség. A leggyakoribb javulás év végéig egy, ritkábban két jegy. Ha tehát nem elég jó a félévi eredmény, akkor ideje belehúzni!

De vajon hol rontjuk el a tanulást?

A lemaradást behozni több tantárgy esetében is kemény kihívás, és különösen nehéz a matekban, ahol minden anyag egymásra épül: hiába dönt úgy a diák, hogy többet fog készülni, az eredmények nem fognak azonnal javulni, ugyanis meg kell küzdeni a kimaradt anyagrészekkel is. Ezzel a teherrel pedig külső segítség nélkül a diákok többsége nagyon nehezen tud megbirkózni.

„Egy másik, általános hiba a rendszertelenség. Rengeteg diák 3-4 órát is készül a témazáró előtti napon, de azelőtt semennyit. Aztán ha rosszul sikerül a dolgozat, nem érti, hiszen ő egész délután ezzel foglalkozott! A probléma az ilyen tanulási módszerrel az, hogy egyrészt túl megterhelő az agynak ennyi dolgot egyszerre megtanulni. Másrészt a matematika esetében nagyon fontos a gyakorlás, amihez pedig idő kell” – mondja Mosóczi.

Jó megoldás lehet a játékos gyakorlás

Ahogy minden más problémára, erre is sokan az interneten keresik a megoldást. Nem is eredménytelenül, hiszen a már csak a YouTube-on is rengeteg videót találunk a témában, amik segíthetnek képbe kerülni, és talán jobban le is kötik a figyelmüket, mint a tankönyv forgatása.

„A mai diákok unalmasnak, érdektelennek tartják a hagyományos előadásmódot: ők már 5-10 perces, játékos videókon szocializálódtak, ezért tetszik vagy sem, de erre állt rá az agyuk. Az oktatás vagy ehhez alkalmazkodik, vagy sikertelenségre van ítélve” – vélekedik a tanár.

A feladatmegoldó videók gyengesége azonban, hogy a gyerekek sokszor csak végignézik őket. Közben „lekapcsolnak”, nem gondolkodnak. Ez pedig épp annyit ér, mintha csak a füzetet lapoznák át! A feladatok megoldását nem lehet megkerülni. A már kész, megoldott feladatok átnézése nagyon becsapós dolog, mert sokszor fel sem tűnik, hogy hol akadnánk el bennük, ha önállóan foglalkoznánk velük.

Szerencsére vannak olyan interaktív oldalak, mint például a mateking.hu, amelyek épp ezt a problémát kiküszöböli ki azzal, hogy az ott található tananyagok nem videók, hanem léptetős animációk. Egy-egy lépés előtt bármennyi időt szánhatunk a saját gondolatainkra, és utána megnézhetjük, mi is lenne a megoldás.

„Külön segít a figyelmet fenntartani, ha egy oldal a diákok nyelvén szólítja meg őket, vicces és laza stílust használva. Az ilyen oldalak arra ösztönöznek, hogy az oktatóanyagoknak ne csupán passzív befogadói legyünk, hanem aktív, gondolkodó résztvevői is. Így eredményesebb lesz a gyakorlás” – zárja a matekinget megálmodó Mosóczi, aki már 10 éve foglalkozik online tananyagok fejlesztésével és a mateking.hu oktatási portál vezetője.