A Monarchia tengeri kapuja Trieszt.
2020. szeptember 07. írta: persica

A Monarchia tengeri kapuja Trieszt.

Nagyon régóta terveztem Triesztbe elmenni, de valahogy úgy voltam vele, hogy egy kikötővárosban semmi érdekes nincs számunkra, aztán fogtam magam és jobban utána olvastam Trieszt városának, és bár az Észak-Olaszországban élő rokonainktól sokat hallottam a méltán híres Miramare kastélyról, a Faro Della Vittoria-ról, vagy a különleges, 300 méter magasságba épült Regina Monte Grisaról, nem vitt rá a lélek, hogy Triesztbe kiránduljunk, egészen mostanáig!

Az Államalapításunk miatti hosszú hétvége remek alkalom volt arra, hogy 4 napot Trieszt

Kikötővárosában, Észak-Olaszországban, Friuli-Venezia-Giulia régió közigazgatási székhelyén töltsünk.

Már megérkezésünkkor megbántam, hogy nem utaztunk ide előbb az elmúlt évek során, de ha már ilyen kellemes meglepetést okozott nekünk Trieszt, akkor nincs mese, az ami belefér négy teljes napba, azt mind mind látni kell, így utunk során „nyakunkba” vettük a várost, és minden nevezetesség csodájára jártunk, úgy, hogy persze a napi szintű fürdés az Adriában, sem maradhatott el, a Topolini beach-en.

A szállásunk teljesen Trieszt központjában volt a Hotel Centrale jóvoltából, így szinte minden egy kis sétányira volt, a belváros, a kikötő, a kávézók, az Olasz cipő és ruha üzletek, a csodálatos Church of Sant’ Antonio Nuovo, mely az egyik legnagyobb templom a városban.

Ez a barokk templom, melynek szomszédságában van a Hotel, ahol megszálltunk, a hatalmas oszlopaival, tiszteletet, méltóságot és tekintélyt parancsol az ide érkező hívőknek, és mint azt tudjuk az Olaszok nagyon vallásosak, mi is tiszteletünket tettük a Templomban és a vasárnap reggeli misének kicsit részesei is lettünk.

Nézzük meg jobban Trieszt városát:

A város püspöki székhely. Két ismert obszervatórium is található itt, egy csillagvizsgáló és egy geofizikai, amely köré szerveződött egy egyetem is 1924-ben.

Trieszt 1382-től 1918-ig a Habsburg Birodalom része volt, a negyedik legnagyobb város a Monarchiában. A tengerparton sorakozó épületek a monarchiabeli idők emlékei. 1945-ben Jugoszlávia a vegyes lakosságú környékével együtt magáénak követelte, majd 1954-től ismét Olaszország része.

1382-től 1867-ig a Habsburg Birodalom, majd 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, a birodalom legfontosabb hajózási és hadikikötőjeként, egyben székhelye az Osztrák Tengermellék tartománynak. A 20. század elején a város a Birodalom negyedik legnagyobb városa volt (Bécs, Budapest és Prága mögött). Itt határozták meg az Adria feletti magasságot mint a korábbi hazai magasságmérés alapját is. A város a Saint-germaini békeszerződéssel került 1918-ban Olaszországhoz.

Miramare-kastély (Castello di Miramare); a belvárostól mintegy 3 km-re álló XIX. századi romantikus kastély, amely Habsburg Miksa osztrák főherceg és felesége, Sarolta belga királyi hercegnő számára épült.

Teatro Roma, melynek maradványai ma is megtekinthetőek a város szívében, a San Giusto hegyen.  Anno 3500-3600 főt tudott befogadni a színház. Érdekessége, hogy sokáig elveszettnek hitték, mígnem 1814-ben, ásatások során találták meg, a föléje épült házakat lebontották, így a ma emberének majdnem teljes pompáját mutatja a Teatro Roma. (építésének ideje Kr.E első századra datálják)

A kikötő, mely a szállásunktól, 10 perc sétányira volt, majd innen a Városházát néztük meg, és az előtte elterülő hatalmas főteret.

Trieszt központjától 20 perc autóútra található a Faro Della Vittoria, ez a 68 méter magas világítótorony, Trieszt egyik leghíresebb jelképévé vált az évek során, 1927-ben nyitották meg, és a nagyközönség számára ma is látogatható.

Aki szeret lépcsőzni, annak csak 250 lépcsőfokot kell megmásznia, hogy feljusson a kilátóba, de aki kényelmes, az lifttel is feljuthat, mi lépcsőztünk, mert kellett egy kis izgalom, bár hatalmas szél volt a toronyban, mint az a képeken is látszik, de megérte :)

A torony oldalában egy tengerész szobra áll, a maga 8,6 méteres magasságával. Alatta egy vasmacska, ami az első olasz rombolónak, az Audace-nak állít emléket, ami elsőként hajózott be 1918. november 3-án Trieszt kikötőjébe.

A világítótorony csúcsán a győzelem istennőjének bronz-szobra magasodik, Szárnyas Niké. (7,20 méteres).
A 67,85 méteres világítótorony műemlék, amit II. Viktor Emmánuel király 1927-ben avatott fel. A torony 1923 és 1927 közt épült.

Trieszt partjaira, gyönyörű kilátás tárul elénk a toronyból, így ha Tiresztben jársz, akkor ide is mindenképp látogass el.

Fotó: saját (PR)

Köszönet az STA Travelnek! Mert: Messze a legjobb! www.statravel.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://persica.blog.hu/api/trackback/id/tr2816193296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása