2011-ben Ausztráliából indult útjára, s ma már 170 országban több mint 120 millió ember vesz részt aktívan abban a figyelemfelhívó kezdeményezésben, amely a Plastic Free July, azaz Műanyagmentes Július nevet viseli. Egy hónapnyi idő nem sok, viszont kitűnő alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk és végiggondoljuk, hogy vajon mi magunk mit teszünk azért, hogy a bolygónk gyerekeink, unokáink számára is élhető legyen, vagy egyáltalán fennmaradjon.
Szembe kell néznünk ugyanis a ténnyel, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás egyre inkább befolyásolja a mindennapjainkat is.
Gondoljunk csak az évi 10 millió tonna PET palackra, amely 4-szer érné körbe az Egyenlítőt, ha egymás mellé tennénk. Vagy az évi 18 milliárd eldobható pelenkára, amelynek elkészítéséhez 1 milliárd fa szükséges. És bár az elmúlt másfél évben talán kevesebb ruhát és felesleges tárgyat vásároltunk, és egészen biztosan sokkal kevesebbet utaztunk, repültünk, a környezetünket még így is jelentős mértékben károsítjuk. Hogy a földet megóvjuk, tudatosan csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, redukálni a szeméttermelést, növelni az újrahasznosítást. És mindenekelőtt meg kell tanítani mindezt a jövő generációjának is.
A gyerekek bíznak abban, hogy nekünk, felnőtteknek minden helyzetre, kihívásra van egy biztos tervünk, mentőötletünk, valamilyen megoldásunk. A klímaváltozás azonban a felnőttek számára sem könnyed beszédtéma, bennünk is támadnak kérdések és kétségek, így hajlamosak vagyunk inkább figyelmen kívül hagyni a gyerekeink ezzel kapcsolatos kérdéseit és aggodalmait. Ezzel pedig akaratlanul is hozzájárulunk a klímaszorongásuk növekedéséhez.
Az Ipsos tavaly ősszel készített felmérést az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) számára. (https://eeb.org/climate-greater-worry-than-covid-19-for-young-europeans-new-poll-finds/) A felmérésből kiderült, hogy az európai fiatalokat a klímaváltozás aggasztja leginkább, a globális felmelegedést az emberiség legsúlyosabb problémájának tartják. A BBC Newsround tavaly márciusi felmérése (https://www.bbc.co.uk/newsround/51451737) szerint pedig a megkérdezett 8 és 16 év közötti gyerekek közül minden ötödiknek volt már olyan rémálma, ami a klímaváltozásról szólt.
Természetes, hogy szülőként szeretnénk megóvni a gyerekeinket az olyan nehéz beszédtémáktól, mint a klímaváltozás, ám ez is egy olyan probléma, amely nem múlik el azzal, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk. Pedig a szakértők szerint nagyon fontos, hogy nyitottan és őszintén beszéljünk a gyerekekkel a klímaváltozásról, mert ezzel is enyhíthetjük a szorongásukat.
A szorongás mértéke csökkenthető, ha a passzív aggódás helyett az energiákat olyan cselekvésekbe fordítjuk át, amelyekkel magunk is tehetünk a környezetvédelemért. Üljünk le a gyerekkel és beszéljük meg együtt, mi az, amit már most is teszünk otthon a Föld védelme érdekében, milyen szokásaink vannak, amik a környezet védelme szempontjából kifejezetten hasznosak és milyen további egyszerű gyakorlatokat tudnánk otthon bevezetni.
Általános vélekedés szerint 21 nap kell ahhoz, hogy valami szokássá váljon. Nos, ennél picit többet, egészen pontosan 28 napot javasol az AbracadabraWorld Óvd a Földanyát! című digitális anyaga, mely családok, gyerekek számára készült, de akár óvodák, iskolák csoportjaiban is hasznos lehet a környezeti nevelésben. A program 4 tematika szerint ad 4 hétre szóló napi feladatot, melyet bárki könnyen teljesíthet.
Műanyagmentes mindennapok
Öko otthon
Zöld konyhatündérkedés
Kiskert
Ez az a 4 téma, amely köré vannak a feladatok csoportosítva, amelyek egyszerű gyakorlatok, a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos tudnivalókkal fűszerezve. Minden napra jut egy feladat, amely egy-egy pici lépés ahhoz, hogy tudatosabban éljünk és jobban figyeljünk a környezetünkre. Kezdődik onnan, hogy vásároljunk piacon, vigyünk magunkkal kosarat, dobozt, bevásárlótáskát, egészen addig, hogy miként ültessünk fűszerkertet vagy készítsünk rovarhotelt, cseréljünk egymás között könyveket, vagy miként hasznosítsuk a kiszuperált ruhadarabjainkat.
A program egyben egy önismereti utazás is, mert a feladatok segítségével felmérhetjük, hogy mi eddig mit tettünk meg a környezetünkért. Teljesíthetjük a programot egy lendülettel is, de az sem baj, ha csak 1-1 dolgot emelünk át a mindennapokba, vagy ha éppen nem egy hónap alatt végezzük el, hanem a saját tempónk szerint, részekre bontva.
Gondoljunk arra, hogy ha csupán 1-1 újdonságot fogad meg a család a program minden hetéből, már az is mennyivel több, mint ahogy eddig éltünk. Mert minden áldott nap tehetünk néhány lépést azért, hogy a bolygónk továbbra is az otthonunk, az élhető világunk maradhasson.
