Amikor a valóság lenyűgöz…
2019. december 28. írta: persica

Amikor a valóság lenyűgöz…

Születésnapi ajándékként kaptam egy 3 napos kirándulást. Nem tudtam hova, merre megyünk, csak azt, hogy mikor indulunk, és mennyi időre csomagoljak össze, és, persze, hogy itthon maradunk :)

Hiába faggattam a kedvesem az autó út alatt, hogy mégis mennyit fogunk autózni, csak ennyit áruljon el, de a meglepetést közben ne lője le, csak annyit mondott: sokfelé…. Huhh, izgalmas lesz.

Az első állomás a Székesfehérváron található Bory vár volt! Varázslatos, rabul ejtő helyszín (Édesanyám elmesélte nekem, hogy kicsi gyermekként jártunk ott párszor) Valami ismerős érzés biztos ennek volt köszönhető a várban eltöltött 3 órás nézelődésünk alkalmával.

A művész egyediségét szinte minden négyzetméter magában rejti, a tornyok, a csigalépcsők, a kápolna, a kert, a százoszlopos udvar, a szökőkút és persze a számtalan szobor és festmény. 40 nyáron át épült ez a kis csoda vár, melyet kertes házak ölelnek körbe a területen, a toronyból ez a furcsa kettősség, és számomra oda nem illőség, és közben meg mégis oda illőség elképesztő harmóniát sugall. Mert persze mindenki egy hatalmas erdős, zöld terület kellős közepén képzelne el egy ilyen várat, de a Bory az pont ott jó, ahol van.

Aznap reggel csak mi ketten voltunk a várban, így szinte Királylányként és Királyfiként érezhettük magunkat, végig néztük a remekműveket, a festményeket, elolvastuk a család történetét, és azt kívántuk, mindenki aki teheti ezt a meseszép Bory várat nézze meg, mert egy családfő, egy apa, egy férfi álma így megvalósuljon a családjáért, az maga a csoda….

Azt hiszem, nincs az az időpont az év 365 napjából, amikor nem lenne érdemes ellátogatni ide, így ősszel is káprázatos volt látni ezt….

Álljon itt a művész, Bory Jenő és az ő „köveinek” története:  „A kövek beszélnek” 

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

A vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is.

Ezt követte az első világháború kitérője, az elmaradt építészeti megbízás (Szarajevói Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és Zsófia-otthon), mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A számos díszítménnyel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.

Nem a rajzasztalon születtek meg az épületek, hanem a helyszínen alakultak ki az alapeszme költői részletei. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923-tól haláláig építette, bővítette ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig.

Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia ihlete és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. A lassan fölnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás. 

Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő.

http://bory-var.hu/

Fotó: saját (PR)

A bejegyzés trackback címe:

https://persica.blog.hu/api/trackback/id/tr7015368888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása