A Bükki kirándulásunk negyedik állomása a méltán híres Diósgyőri vár lett. Miskolctapolcáról 15 kilométerre Lillafüred felé vettük az irányt, így útba is ejtettük a vár meglátogatását, mely a Szinva patak völgyéből kiemelkedő szikladombra épült. A vár az elmúlt évek alatt gyönyörűen fel lett újítva, pazar élményt nyújtva az ide betérőknek. Interaktív vártúra várt ránk, visszarepítve bennünket a múltba.
Ott jártunkkor alkalmunk volt megismerkedni „Meglepő hangszerekkel” Te tudod, hogy: Mi a különbség a csontsíp és a "vízóra furulya" között? Egy felettébb humoros és interaktív előadásból ez is kiderült számunkra. Mint ahogy az is, hogy mi mindenből készülhetnek hangszerek a kőkortól napjainkig. A „vár zenésze” bemutatja, hogy akár otthon is, bárki készíthet "már semmire sem jó, hasztalan lim-lomokból" hangszereket.
Látványos programokkal, lovagi tornákkal és múltidéző programokkal várják az ide látogatókat.
A hangszer bemutató után felmentünk a vártoronyba, ahol Diósgyőr látképe tárult elénk. Majd folytattuk a Bükki felfedező utunkat Lillafüredig.
A várról:
“Kedves Utazó! Én, Lajos király köszöntelek kedvenc palotámban, Diósgyőr várában! Szeretettel látlak, nézz hát szét, ismerd meg jelenemet, múltadat!”
Anonymus a 13. századi Névtelen krónikás említi, hogy itt már a honfoglalás idején állt egy földvár, amelyet 1241 körül a tatárjárás idején pusztíthattak el. IV. Béla király a tatárjárás után kedvelt hívének, Ernye bánnak adományozta a helyet. Ernye bán fia, István nádor volt az első, ovális gyűrűvel övezett, két kerek toronnyal ellátott kővár építtetője.
A „Lovagkirály”-ként emlegetett Nagy Lajos (1325-82) 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, a nemzetségi vár helyén pedig itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas, bevehetetlennek látszó toronnyal, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal valamint a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével Diósgyőr vára az ország legszebb és legpompázatosabb erődítménye volt.
Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt. A mohácsi csatavesztésig (1526) hat királyné - köztük Mátyás felesége, Beatrix - jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált: ezért is emlegették akkoriban Diósgyőr várát „a királynék jegyruhája”-ként. Mátyás király és Aragóniai Beatrix idejében tovább folyt a vár reneszánsz stílusban történő díszítése. Utolsóként Habsburg Mária, II. Lajos (1516-26) felesége volt királynéi birtokosa a várnak.
Fotó: Saját (PR)
Infó: www.diosgyorivar.hu
Köszönet az utasbiztosításért: STA Travel www.statravel.hu
