Egyre több nő panaszkodik a menstruációs ciklusa felborulása miatt, és ezt a Covid-19 elleni védőoltás mellékhatásával hozzák összefüggésbe. Az oltás és a menstruációs ciklus között direkt összefüggést nem azonosítottak, de annak kiderítésére, hogy ennek mi állhat a hátterében nagy esetszámú kutatás indult az USA-ban. Amennyiben a panasz 45 éves kor felett jelentkezik, a tünetek háttérében állhat a menopauza is. Magyarországon több mint hétszázezer nő van abban az életkorban, hogy szenvedhet a változókor tüneteitől.  Ezt a bonyolult hormonális változással járó időszakot sok tévhit övezi, melyeket jobb eloszlatni, hiszen megnehezítik a tájékozódást és a kellemetlen vagy akár életminőséget rontó tünetek kezelését. Egy friss kutatás szerint a menopauzás tüneteket mutató nők harmadát (34 százalék) nem diagnosztizálják és 20 százalék azoknak az aránya, akik több mint egy év tünetes időszak után kapnak orvosi diagnózist.

A menopauza Magyarországon átlagosan 51 éves korban következik be, definíció szerint 1 éves vérzéskimaradást követően. A petefészkek működésének csökkenése a nők nagy részénél ösztrogénszint csökkenéssel és a folliculus stimuláló hormon (FSH) szintjének emelkedésével jár, a kellemetlen tünetekért az előbbi tehető felelőssé. A tünetek jelentkezése a menopauzát akár évekkel is megelőzheti (átlagosan 4 évvel), ezt az időszakot nevezzük perimenopauzának, mely évekig változatos tünetekkel jár, melyek a tüszőhormon szintjének csökkenéséhez köthetők. Ebben az időszakban számos fiziológiás folyamat zajlik a szervezetben, melyek befolyásolhatják az érintett nők életminőségét. A rendszertelenné váló menstruációs ciklusok mellé hőhullámok, idegesség, alvászavar, depresszió, vizelettartási panaszok, és hüvelyszárazság társulhat, emellett a csontritkulás, szív- és érrendszeri betegségek kockázata is megnő, mely hosszú távon hat az életminőségre. Lassul az anyagcsere, és csökken az olyan szövetek funkciója, melyekre szintén hat az ösztrogén: vizelettartási zavarok és hüvelyszárazság is jelentkezik az esetek egy részében.

Tévhit, hogy a hormonterápia veszélyes

Az ösztrogén hiány tüneteinek enyhítésére hormon pótló terápia biztonságos, amennyiben a kezelésben részesülő hölgyeket gondos megfontolás alapján választjuk ki, azaz a kezelés megkezdése előtt kizárjuk az ellenjavallatokat. Egy kutatás szerint a nők háromnegyede (73 százalék) szenved a menopauza tüneteitől, mégsem kérnek kezelést, pedig az elérhető lenne számukra. A terápiát az utolsó menstruációs vérzéstől számítva 10 éven belül el kell kezdeni, kizárólag 60 év alatti pácienseknél.  A kezelés előtti kivizsgálás magában foglalja a vénás tromboembólia, a stroke és az emlő – illetve egyéb nőgyógyászati daganatok rizikóbecslését is. Amennyiben ezekre vonatkozó fokozott rizikó nem áll fenn, a kezelés megkezdhető. Méheltávolításon át nem esett asszonyoknál a terápia kombinált ösztrogén-progeszteron pótlást jelent a lehető legalacsonyabb effektív dózisban. Ilyen esetekben a hormonpótlás segít a hőhullámok, hangulatingadozás, alvászavarok, libidócsökkenés és hüvelyszárazság megelőzésében és nem jelent lényegesen nagyobb kockázatot, mint a fogamzásgátlás. Fontos tudni azonban, hogy bár előnyös hatást gyakorol a koleszterinszintre, a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében nem igazolt a szerepe.

„A legtöbb nő számára a menopauza alatt a hormonpótlás biztonságos, de mindig a kezelőorvos feladata mérlegelni az egyéni kockázatokat a nyilvánvaló előnyök mellett – mondja el Dr. Baló Tímea, az RMC Menopauza Programjának orvosa.

A menopauza nem feltétlenül jár nagy hízással

Tévhit, hogy a változókori hízás törvényszerű. A hormonháztartás megváltozása hatással van az anyagcserefolyamatokra, de általában az életkor, és életmód változása és nem pusztán a menopauza hat a testsúly növekedésére. Az életkorral csökken az izomtömeg, a mozgásszegény életmód és túlzott kalóriabevitel ilyenkorra érezteti hatását. Természetesen a perimenopauzás tünetek megléte – pl. hőhullámok, alvászavar – is ronthatja a helyzetet. A felszedett túlsúly a női test más részein rakódik le, mint korábban, jellemzőbbé válik a hasi elhízás. 

„Az életmód nagyon sokat számít. Hízás esetén a korábbi étrend megváltoztatása és több sport beiktatása szükséges a változókorban. Érdemes olyan edzésformát választani, amely segít az izomtömeg megtartásában vagy akár a növelésében. Nagyon fontos a jó minőségű és elegendő alvás is az anyagcsere szempontjából. A hormonpótlás például az alvással kapcsolatos panaszokon is segíthet” – nyugtat meg a szakértő.

Tévhit, hogy menopauzában csökkent libidóval kell élni

A változókor önmagában nem vezet törvényszerűen a szexuális vágy csökkenéséhez. A kísérőtünetek mint a fáradtság, alváshiány, hőhullámok és rossz hangulat azonban gyakran rontják a szexuális vágyat. Ugyancsak csökkentheti a libidót a hüvelyszárazság és a vizeletvisszatartási panaszok. Sokan tapasztalnak kellemetlen tüneteket a szexuális együttlétek során, ezért tartózkodnak attól. A hüvelyszárazság vény nélkül kapható termékekkel is kezelhető, a nők többsége (68%) azonban ezeket nem használja. „A tapasztalatok szerint a nők egy része nem számol be a hasonló jellegű problémákról az orvosának. Ez adódhat félelemből, szégyenérzetből, pedig körülbelül minden második nőt érintenek ezek a tünetek, és ami a legfontosabb: orvosolhatóak” – állítja Dr. Baló Tímea, diabetológus, endokrinológus, belgyógyász.

Tévhit, hogy a menopauza környékén már nem lehet teherbe esni

Bár a termékenység csökken és a teherbeesés valószínűsége is az életkor előrehaladtával, azonban előfordulhatnak ilyenkor is normális ovulációs ciklusok. Védekezni tehát továbbra is szükséges a nem kívánt terhesség ellen, és mindenképpen megfontolandó a gyermekvállalás ebben a korban a jelentősen emelkedett anyai és magzati kockázatok miatt. „A perimenopauza időszaka csökkent valószínűséggel ugyan, de fogamzóképes állapotot jelent– ismerteti Dr. Baló Tímea. – Azt is tartsuk észben, hogy az óvszer például a szexuális úton terjedő betegségek ellen is védelmet nyújt, ez pedig a változókort követően is fontos. Rendkívül sok tévhit övezi a menopauzát, ezért, ha bármilyen kérdés felmerül bennünk, hiteles forrásból tájékozódjunk, kérdezzük kezelőorvosunkat, nőgyógyászunkat, akár fogamzásgátlásról, akár hormonpótlásról vagy a változókorral összefüggő betegségek megelőzéséről van szó.”