Hol tart a modern táplálkozástudomány 2024-ben?

Miért nem elég a bélflóra helyreállításához a megfelelő mértékű rostfogyasztás?

Milyen diétát ajánl a szakértő?  

„A Toman Diet program lassan 10 éve elérhető Magyarországon, több mint 20 ezer embernek segített már életmódot váltani. A vendégekkel a szalonokban napi kapcsolatban vagyunk, számtalan visszajelzésünk van. Az évek során nők és férfiak százai tettek fel a táplálkozással és a modern táplálkozástudománnyal kapcsolatban kérdéseket. Goda Gábor vegyészmérnök segít eligazodni.”

Tomán Szabina  

Mi a probléma a mai táplálkozással és élelmiszerekkel kapcsolatban?

Abból, hogy régen mit ehettek meg őseink, nem szabad kiindulni, mert az akkori kenyér nem az, amit ma a boltban kaphatunk. Régen kizárólag kovászos kenyeret fogyasztottak, az volt az alap. A kovászolás lebontotta a glutént. Az elmúlt minimum 50 év alatt azonban olyan generációs betegségek alakultak ki, mint az áteresztő bélszindróma, a gluténérzékenység, további ételintoleranciák, melyek mind ennek a hozadéka. Régen megvolt egy viszonylagos napi rutin. Az emberek korán keltek, sokat mozogtak, a mai mennyiségekhez képest keveset ettek, amiket elfogyasztottak pedig háztáji, finom és egészséges ételek voltak. Ezzel szemben manapság reggelire nincs idő, sokszor rendelünk ételt, az egyszerűbb, ami pedig tartalmazhat olyan anyagokat, melyek károsítják az egészségünket. Miért? Mert a bélflóránkat károsítjuk. A szervezetnek annál jobb, minél változatosabb és minél több értünk dolgozó, számunkra hasznos „bacink” van, hiszen így jobb lehet az immunválasz, és egészségesebbek leszünk. Az egyoldali táplálkozással, a magas szénhidrát tartalmú, nagyon sok transzzsírt tartalmazó élelmiszerekkel olyan anyagokat adunk a bélflóránknak, amikkel az nem, vagy csak nagyon nehezen tud bármit is kezdeni, mert az elmúlt kétmillió évben nem erre lett berendezkedve. Ezért igényel ma viszonylag nagy odafigyelést, ha egészségesen szeretnénk étkezni.

Miért tartják a bélrendszert második agynak?

Van egy fő idegpályánk, ami összeköti az agyat az összes szervünkkel. Ezt megvizsgálták, és kiderült, hogy annyi idegsejttel kapcsolódik a bélrendszerhez, mint amennyi egy kifejlett macska agyában van. Ez rengeteg. Az információk, amik a bélrendszer és az agy között cserélődnek, szinte mindent meghatároznak. Több kutatás is rávilágított arra, hogy a bélflórának az állapota, összetétele, változatossága kihat még a gondolkodásunkra és hangulatunkra is. Amit a bélrendszerünkbe juttatunk, azzal etetjük a mikrobiomot (bélflórát), illetve azon részét, amelyeknek tápanyagul szolgál. Azok a törzsek, amiket táplálunk, el fognak szaporodni, nagyobb populációt fognak alkotni, és annak a hatásait – akár pozitív, akár negatív – mi érezni fogjuk. Nem igazán lehet egyértelműen meghatározni, hogy mi is a jó és mi is a rossz. Egy törzs hiánya vagy túlszapordása szintén okozhat rossz eredményeket, ugyanis ha egy faj nagyon felszaporodik, vagy sejtszáma lecsökken, eltolja az egyensúlyi flórát, és megjelennek olyan metabolitok,termelt anyagok, amik számunkra már rossz hatással is lehetnek. Az egyensúlytól eltérni mindig rossz.

A bélflóra egyensúlyának helyreállításához mire van szüksége a szervezetnek?

Probiotikumokra. Vagyis értünk dolgozó, hasznos baktériumok és gombák összességére. A Toman Balance Novum fejlesztésekor arra figyeltünk, hogy ez a probiotikum tudja a lehető legtöbbet. Mi a bélflóra 80%-át kitevő 14 „alap” flóratörzset tettük bele, ami minden egészséges bélflórában jelen van. Egy szimpla, drogériás probiotikum sokszor egy bacit erősít csak, ami a többi szaporodását és fennmaradását gátolja. Ez a termék az egészséges bélflóra 80%-át tartalmazza, aminek ott kellene lennie, és ha megfelelően táplálkozunk, akkor ezek fognak erősödni. Ezért fontos a program másik eleme, a rost vagyis a prebiotikum. Ezzel etetjük ugyanis ezeket a hasznos baktériumokat. Az eredmény pedig egy olyan alap, amiben a vitaminok és ásványi anyagok képesek felszívódni. Ha ez az egészséges alap nincs meg, akkor vehetünk akármilyen vitamint, vagy csodaszert, nem fog működni.

Miért nem elég a bélflóra helyreállításához pusztán a rost?

Kezdetben elég lehet. Ha nagyon rostszegényen táplálkozunk és majd ezen változtatva emeljük a rostok beivtelét, akkor a bélflóra hasznos része megörül, hogy van élettere és tápláléka, és ennek következtében érezhető egy jelentős változás az egészségben, energiaszintben és a napi rutinban. De az egészséges egyensúly ha a rost fogyasztás lecsökken vagy megszűnik, akkor pozitív állapot felborul és végeszakad ennek az érezhető folyamatnak. A rostok fogyasztása elegendő egy bizonyos egészséges szint fenntartásához, de a végső boldogsághoz, az emésztőrendszer tökéletességéhez kevés.

Fontos dolog az edukáció. Egy magyar embernek korábban a zöldség a krumplit, és talán még a paradicsomot és paprikát jelentette. Ha a bélflóra helyreállításában gondolkodunk, akkor a zöldség zöld, piros, sárga, lila, és fehér. Változatos és többrétű. Hogy készítsük el? Nem rántva, hanem párolva vagy nyersen.

A rost egy bázis, ami kibéleli a bélrendszerünket, és egy lágy, laza „dugót” képezve végigsöprögeti másnap reggelre a bélrendszerünk teljes hosszát, megakadályozva a pangást és az emésztés lassulását.  ezért fogyasztjuk este. Erre javasoljuk másnap reggel bevenni a probiotikumot, éhgyomorra egy pohár vízzel. Utána jöhet kicsivel később a reggeli, amivel bevehető a vitamin, és a főétkezéssel a program negyedik eleme, az enzim. Miért van szükség a negyedik elemre? Mert nagyon sok ember küzd azzal, hogy a szervezete nem képes az élelmiszereket megfelelő tápanyagokra lebontani. Illetve sokan küzdenek enzimhiányra visszavezethető laktóz és hisztamin érzékenységgel. Az enzimmel a normál emésztést, és őket támogatjuk. Enzimek nélkül a fehérjékből nem lesznek aminosavak, amikből felépülünk, enzimek nélkül nem lesznek zsírsavak, és nem fogjuk tudni az egészséges zsíranyagcserét sem fenntartani.

Mennyire jellemző, hogy az emberek tisztában vannak azzal, milyen élelmiszerre érzékenyek?

Legtöbbször egyáltalán nem jellemző. Amíg kritikus probléma nem alakul ki, az emberek jellemzően nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Sajnos a tapasztalatok szerint két részre lehet osztani a társadalmat: akinek fogalma sincs róla és aki rosszul tudja.

Amikor élelmiszert veszünk a boltban és amit megeszünk, azt azért csináljuk, hogy a szervezetünk tápanyagokhoz jusson. Tápanyag nem egyenlő az élelmiszerrel! A tápanyagok azok a makro- és mikroelemek, amelyeket az élelmiszerek emésztésével kaptunk: a fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok, a rostok. A fő probléma, hogy ahhoz, hogy a mai élelmiszereket a szervezetünk le tudja bontani (meg tudja emészteni), ahhoz nem rendelkezünk elegendő és olyan enzimmel, amire szükség lenne. Ezért kézenfekvő volt, hogy minden olyan enzimet, amit a szervezetünk megtermel, biztosítsuk egy kapszula formájában, hogy amit egy étkezéskor megeszünk, annak lebontását tudja segíteni, és ezeket az építőköveket tudja a szervezet használni. Például kevéssé ismert tény, hogy az ember nem rendelkezik celluláz enzimmel. A celluláz feladata a növényi anyagok, mint a cellulóz, lebontása többnyire szénhidrátokra. Ez a növényevők emésztésének alapja. Így akik csak és kizárólag vegán életmódot folytatnak, garantáltan valamilyen hiányállapot kialakulásáig fognak jutni. Ezen segíthet a celluláz enzim étrendbe iktatása, de például B12 vitaminhoz így sem jut a szervezet, ami az egészség fenntartása szempontból nélkülözhetetlen.

Hogyan lehet azt megoldani, hogy minden vitaminhoz hozzájussunk, de ne kelljen 25 féle kapszulát bevenni?

Ásványi anyagok nélkül a vitaminok nem tudnak megfelelően hasznosulni. Az ásványi anyagok (élettelen kövek anyagai) hogy a fejlettebb szervezetekbe, növényekbe be tudjanak lépni, azt a természet megoldotta, a huminsavak formájában. Van egy saját szabadalmunk, így képesek vagyunk a huminsavakat élelmiszeripari minőségben, szennyező anyagoktól (nehézfém, poliaromás szénhidrogének, mikrobiológiai patogén szennyezők) mentesen kivonni a talajásványokból. A Toman Balance Novum egy olyan multiminerál-multivitamin, ahol nagyon tiszta, élelmiszeripari huminsav az alap, megfelelő arányban kelatizálva az összes egészséges működéshez szükséges mikro- és makroelemmel. Ezek a szükséges vitaminok és ásványi anyagok a lehető legegyszerűbb élő formában vannak jelen a készítményben, így a szervezet nem fáradtságos munkával nyeri ki ezeket az élelmiszerekből, hanem mondhatni tálcán kínáljuk a létfontosságú elemeket.

Elegendő-e 30 nap ahhoz, hogy a bélflóránk egészséges egyensúlyba kerüljön, és jól érezzük magunkat?

Ha ezt a 30 napot valaki végigcsinálja, akkor megkapja azt, hogy a szervezetében egy egészséges egyensúlyi alapállapot áll vissza. Az, hogy ez meddig tart majd, sok mindentől függ. Mikor jön egy betegség, egy antibiotikum kúra, egy túl jól sikerült átmulatott alkoholban gazdag éjszaka, vagy akár csak egy olyan csípős étel, ami árthat a bélflórának, nem tudhatjuk. Alap esetben a 30 nap elég ahhoz, hogy egészséges állapotba tehessük a szervezetet. De, hogy ezt az életvitelünk meddig tartja fenn, az egy másik kérdés. Ez a termékcsomag szedhető korlátozás nélkül akár az ember élete végéig is, mert olyan összetevői vannak, amikre amúgy is minden nap szükségünk van.

Az öregedés és a szépség mennyire függ össze azzal, amit megeszünk?

Teljesen. Az öregedés egy természetes folyamat, a gyorsaságát azonban az életvitel és a táplálkozás megszabja. Normál étkezés mellett, ha aktívak vagyunk, nem dohányzunk, sportolunk, bevisszük a probiotikumokat, amik értünk dolgoznak, akkor ez folyamat lelassulhat. Kitolható maga az öregedési folyamat és az élettartam. Csak attól függ, hogy mit eszünk. Az öregedés egy oxidációs folyamat, mint ahogy a vas is rozsdásodik, így a megfelelő antioxidáns vitaminok és ásványi anyagok fogyasztásával lassítható.

Szakemberként és hozzáértőként szerinted melyik a legjobb diéta?

Ha egyet kell kiemelni, akkor az a fehérje diéta. A fehérje diétában a fehérjét magasan tartjuk, a szénhidrátot alacsonyan, zsírokból pedig normál keretek között fogyasztunk. Ez áll legközelebb a hosszútávon fenntartható, egészséges táplálkozáshoz.

Mi lesz a vesénkkel?

Semmi. Annyi fehérjét, amit egy normál keretek között végzett diéta sorén elfogyasztunk, nem okoz semmilyen veseproblémát.  Nagyon kell igyekeznünk, hogy meg tudjunk enni annyi fehérjét, hogy az vesekárosodást okozzon.

A WHO testsúlykilogrammonként 0,8-1 gramm fehérjemennyiséget ajánl. Ez elegendő?

WHO, NRV – ezek mind olyan adatok, amiket egyszer egy adott populációra kimértek, akkor azon a tömegen az ő életvitelükre ez volt a normális. Most azt, hogy ki milyen életvitelt él, ahhoz képest hogyan táplálkozik, hogyan tudja megmondani egy esetenként kb. 40 éves adatbázis? De a nagy számok törvénye alapján, ami a WHO-nál fent van, ha azt valaki betartja, abból baj biztos, hogy nem lesz. Minden az adott egyén életvitelétől és egészségügyi állapotától függ. Egy adott almából nem biztos, hogy ugyanazt és ugyanannyi tápanyagot fogok felvenni én, mint egy másik személy. Ezért nem lehet ezt általánosítani és szigorú keretek közé tenni.